2015. január 14., szerda

4.rész



Annyong ^^
Meghoztam az újabb részt bár ez egy kicsit lassabban készült el a suli miatt de remélem minden érthető lesz benne.Látjuk hogy egyre többen nézik a blogot aminek nagyon örölünk. :) Köszönjük szépen és jó olvasást.
~Soo Nah~








Mikor belém hasított a felismerés hogy kivel is kellene ezt mindet megenni már rohantam is utána .Csak a sál lobogott a nyakamba úgy futottam végig az utcát.
- Jeon Guk!- kiabáltam még mindig futva de nem láttam sehol. Mikor a sarokra értem körülnéztem majd ráfordultam a másik utcára is és futottam tovább még mindig a nevét kiabálva .A következő saroknál se láttam  Egy percig csak bámultam. Ezek szerint már elment. Szomorúan fordultam vissza és haladtam hazafelé.
- Máris hiányoztam? - szólt egy hang a hátam mögül.
- Jeon Guk? - néztem rá kérdően , aki csak zsebredugott kézzel állt előttem.
- Azért ennyire gyors nem vagyok hogy már két utcát is lesétáljak .- mondta mintha csak egy viccet mesélne. Kicsit szégyenkeztem butaságom miatt és tarkóm vakarásával ennek jelet is adtam.
- Akkor miért nem tudtál válaszolni mikor kiabáltam?- ütöttem hirtelen  mellkasára amire ő meg se mozdult.
- Hé!Te mit csinálnál ha egy sötét alak futna feléd a neved kiabálva?- biccentette oldalra fejét. Jogos , mivel szerintem én még így se reagáltam volna le.
- Csak azt akartam kérdezni hogy nem vagy éhes?- kezdtem a legegyszerűbben hogy elkerűljem a kínos pillantást de furcsán nézett rám.
- Te most komolyan azért szaldtál utánam hogy ezt megkérdezd?-nevetett
- Barom. Azért mert apa végül elment Lee bácsival így rámmaradt minden. - mondtam sálamat szorongatva.
- Hát most hogy mondod szívesen ennék három csomag kekszet és egy nagy tál ráment.- mosolygott majd levette kabátját és rám adta. - És legközelebb inkább a kabátot kapd fel gyorsan.- mondta majd sétáltunk vissza .Igazán jó illata volt a meleg ruhadarabnak .Kellemesen férfias de mégis pont hozzá való . Mikor megérkeztünk nagyot fújtam a levegőbe mert minden érintetlen volt. Azonnal nekiláttunk a rámennek .El kezdtem előpakolni a hozzá szükséges dolgokat mikor ő megállt az ebédlő közepén fejét vakarva.
- Talán van valami probléma?- kérdeztem a fakanállal a kezembe .Ő csak állt tovább és vakaródzott.
- Most te komolyan főzni fogsz nekem??- nyögte ki szépen lassan. Igazából nem is értettem miért kérdezi ezt?? A rámen nem készíti el magát!Csak zavartan néztem rá fel sem fogva a dolgokat.
- Mi ezzel a probléma?Félsz hogy megmérgezlek?- kezdtem hozzá ismét a főzéshez. Mire mindent előpakoltam egyszer csak odalépett mellém és mint egy kisgyerek aki nézi hogyan főz az anyukája ő is úgy tett. Na jó....hát hadd nézze csak a mestert munka közben. Amúgy sem hiszem hogy látott vagy csinált már ilyet. Odatettem a gázra a vízzel teli edényt majd a rámenért mentem de ő még mindig a nyomomban volt. Jó...nem zavar kibirom. Majd elkezdtem az apró kis műveleteket. Ő még mindig meredten bámult majd mikor közelebb hajoltam hogy megszagoljam ezt a fantasztikus ételt ő is hajolt és a fejünk összekoccant.
- Mi a...?Jeon Guk!Miért csinálod ezt?- fogtam fejem majd visszatértem a rámenhez.
- Csak néztem hogy csinálod. Véletlenül se kerüljön méreg az ételembe!- mondta azzal leült az asztalhoz. Persze mert majd az orromon keresztül juttatom be a mérget .
Végre elkészült!Kiszedtem két kis tábla majd eléraktam .Kíváncsian fürkesztem arcát. Csak rápillantott és már neki is látott ,de nem mondott rá semmit. Talán jobb is.
- Gyakran csinálsz ilyet?- kérdezte.
- Hát többnyire minden pénteken vagy amikor egyedül vagyok .Csak veszek ezt és néhány gumicukrot és beülök a szobámba.
- Egyedül?A barátod ilyenkor mindig hol van?-tette a következő megjegyzést félkomolyan.
- Ya!Inkább tömd a fejed!- mondtam teli szájjal. Egyszer csak felém hajolt szalvétával a kezében és gyengéden letörölte a szám szélét. Megborzongtam. Nem tudtam miféle reakció is ez. Elsőnek éreztem ilyet és annyira......haha nem!!!Ő csak Jeon Guk.
- Huhh szólhatsz is hogy olyan a szám- szólaltam meg zavaromban- De azért köszönöm!
- Nem tudtam hogy ilyen reakciót váltok ki belőled!- folytatta tovább az evést. Én egy válonveréssel jeleztem nem tetszésem majd visszahajoltam az ételhez. Egy kis ideig csönd volt köztünk. Próbáltam valamivel oldani a hangulatot amiből nem sült ki valami eszes dolog.
- És láttad már azt az új filmet?- kérdeztem. Ahhj te idióta ennél jobb tényleg nem jutott az eszembe. Ő lassan hajtotta fel a fejét amin egy "temitakarsz" kifejezés ült. Éreztem hogy ez volt a válasza így nem firtattam tovább csak visszavittem a tányérokat hogy elmosogassak. Most biztos kihasználja az alkalmat és lelép .Mondjuk a rámen legalább elfogyott úgyhogy nem számít. Amikor visszaindultam meglepve láttam hogy még mindig itt van. Épp a szobámból jött ki??
- Gyere !- ment be előttem a szobába. Hát jó....felkaptam az egész csomag rágcsát ha nem lenne téma akkor azzal tudom leplezni hogy csak eszek. Mikor bementem ő az ágyamon ült a laptopommal.
- Ülj le!Nem harapok!-mosolygott .Óvatosan letelepedtem mellé és fürkésztem a képernyőt. A film volt amiről beszéltem.
- Még nem láttam.- mondta majd elvett a kezemből egy csomag kekszet kibontotta és hátra dűlt .Szóval nem vagyok hülye .Ez jól esett .Kis mosollyal az arcomon és a kis gumicukrommal én is hátra dűltem és néztük a filmet. Nagyon sokat nevettünk hiszen a két főszereplő teljesen idióta volt és azok a mozdulatok....néhányat próbáltunk utánozni is.
- Én nem foglak bántani......de a majmom igen.- utánozta Jeon Guk a főszereplőt amikor a hátára felkapta a társát/itt a macim volt/majd rádobta az ellenségre ez esetben rám, majd felkapott az ölébe és pörgetni kezdett míg meg nem szédülök.
- És most megtapasztalod erőm mert szédülni fogsz!- tett le a földre mire én az ágyra estem .A nagyokos is szédült és azzal a lendülettel ájult rám .Azt hiszem egyből magunkhoz tértünk mikor találkozott a tekintetünk de ő csak maradt.
- Öhmm...Jeon Guk...ez itt kicsit kényelmetlen .- nyögtem.
- Szerintem egész jó.- mosolygott és közeledett felém. Mit akar ?? Most komolyan meg akar csókolni??De én még sosem.....
                                                                              ***
Már tényleg csak pár centi volt és én még mindig pánikban. Szeme még mindig engem bámult majd eszembe jutott a megoldás.
-Éhes vagyok!- tömtem a kekszet a pofámba mire ő egy meglepett nézéssel leszállt rólam .Elég kínos volt hogy inkább zabálok minthogy őt csókolnám de egyszerűen nem voltam rá képes. Pár percig csak ültünk szótlanul mire ő ismét a laptophoz hajolt és elindított egy filmet. A címet már nem tudtam elolvasni mert kinagyította a képernyőt aztán hátra dűlt az ágyban és a kekszet magához vette. Egy ideig csak néztem Jeon Gukot de ő csak a filmre koncentrált. Most akkor ezt fogjuk játszani?Ezért én is hátra dűltem és elszedtem tőle a kekszet amit egy nézéssel díjazott. A film kezdett unalmassá válni és már én is fáradt voltam. Szememet óvatosan lezárva aludtam el.
                                                                              ***

Reggel nyitottam ki a szemem de a látvány ami fogadott azonnal kipattanásra késztette .Az ágyon szorosan velem szembe Jeon Guk is aludt és átkarolt úgy hogy mozdulni sem tudtam. Csak meredten bámultam a fiúra aki édesen aludt .Most keltsem fel??Óvatosan leemeltem a karját és másztam volna ki az ágyból mikor hirtelen visszahúzott magához és ott marasztalt.
- Még 5 percet!- szólt csukott szemmel .Még mindig csak ott feküdtem értetlenül majd összekaptam magam és kiugrottam mellőle. Akkor ő is felkelt. Borzolt barna haja még így is jól állt.
- Hajnali 6 óra van!Miért nem tudsz még aludni?- dörzsölte szemét.
- Nem tudom hogy vagy vele de én szeretnék suliba menni!- mondtam az asztalomnál pakolászva de mintha a fiút nem is érdekelné így visszafeküdt .Többszöri bökdösésre sem kelt fel így be kellett vetnem a nehéztüzérséget. Kimentem a konyhába egy pohár vízért majd miután telitöltöttem halkan visszafelé osontam.
- Eun Jin ....na milyen volt az este a szomszéd gyerekkel?- lépett ki a szobából apa. Megállt bennem az ütő. Ha most meglátja Jeon Gukot őt megfosztja férfiasságától engem pedig apáca zárdába küld.
- Hm jó. - válaszoltam a legtömörebben és egy lépést araszoltam a szobám felé.
- Látom minden elfogyott. Az a fajankó korán elment remélem?Nehogy  beszéljenek a szomszédok!- bent befelé a szobájába. Egy megkönnyebbült sóhajt engedtem el majd ismét megindultam mikor meghallottam azt amit nem akartam.
- Áouuuu!- jött a hatalmas fiú hang a szobámból és erre apa válasza.
- Eun Jin!!!Mi a fene volt ez?- kiabált a ház másik feléből.
- Öhmm a macska! - vágtam be az ajtót magam után meg se várva a választ. Nem is volt macskám!!
- Neked teljesen elment az eszed, hogy üvöltgetsz mikor apám itthon van?- pöcköltem homlokára.Ő még mindig nem ébredt fel teljesen így még mindig a szemét dörzsölgette.
- Nyugi Pandácska!Amúgy jól vagyok csak a gyilkos szekrényajtót illik bezárni miután kivettél valamit. -  mutatott rá.
- Sajnálom......hogy ennyire béna vagy még reggel is !! - mondtam idegesen mert még mindig nem vett komolyan-de most kérlek távozz mert 2 óra múlva iskola!- ő mint akit nem is érdekel feküdt vissza az ágyba.
- Jeon Guk!Szeretnék még zuhanyozni előtte úgyhogy kérlek...- szóltam kedvesen.
- Én is szeretnék!!Menjünk együtt majd segítek neked!- pattant fel az ágyról és gonoszan harapdálta ajkait majd elém állt és már a pólómat kezdte lehúzni mire én a még mindig kezemben lévő vizet az arcába öntöttem.
- Tessék te már le is zuhanyoztál.5 percet kapsz hogy elmenj. - mondtam halál komolyan majd mikor arcomat már nem látta hang nélkül nevettem.
Ebből szerencsére már értett így mikor elkészült óvatosan kiosont majd végleg elment. Pfuu ez a fiú komolyan...Talán jobb lett volna ha nem szaladok utána. Inkább elmentem zuhanyozni és miután ettem még időben elindultam a suliba lassan. Eszembe jutott közben hogy Kwon Joonak szólnom kell hogy "tegnap nálam volt".Felszálltam a buszra és már láttam is őt. Melléültem és kezdtem.
- Figyelj!Segítened kell nekem!Ha apa kérdezi akkor..- nem tudtam befejezni mert közbeszólt.
- Mit kapok érte?- kérdezte nagy lazán.Hát persze mit is vártam tőle, ingyen ezt ugysem úszom meg.
- Megcsinálom egy hónapig a leckéd.- mondtam
- Nekem ennél több kell...mondjuk egy csók.- húzta ravasz mosolyra a száját.
- Tudod mit inkább hagyjuk-álltam fel leszállásra készen. Sétáltam a sulihoz és Kwon Joo utánam futott.
-  Na jó....hazudok de akkor cserébe 1 hónapig leckét csinálsz helyettem. -jelentette ki .Ahiish legszívesebben elhajitottam volna Észak-Koreáig aztán soha többé Kwon Joo de ehelyett mosolyt erőltettem az arcomra.
- Legyen-mondtam majd tovább sétáltam. Ha most nem hívtam volna be Jeon Gukot akkor nem lenne ilyen probléma .Gondolkodni sem árt néha Eun Jin.
Az első óra angol volt. Jung tanár úr mint szokott elegánsan és frissen jelent meg. A lányok látványától egy nagy sóhajt engedtek el .Aztán csak úgy kerdekedtek a szemek amikor a padomhoz sétált és megszólított.
- Eun Jin , hogy állsz Myung Gukkal?- tette kezét a vállamra miközben éreztem a lányok irigylő tekintetét.
 - Minden a legnagyobb rendben. Egészen jó volt az első óra. Egy tesztet is csináltam neki már .-kotorásztam elő és odanyújtottam .- és akkor ezek szerint hétfőn és csütörtökön járok de ha szükséges akkor tudjuk csúsztatni a napokat. -néztem rá nagy tekintettel. Ő a tanári asztalhoz sétált és onnan egy tollat vett elő .Magában beszélve ellenőrízte a feladatsort amit én visszafojtott lélegzettel néztem míg végül megint a padomhoz sétált.
- Tudtam hogy te vagy rá a legalkalmasabb .Well-done !-Adta vissza a lapot amin egy tollkarcolás sem volt. Igazán büszke voltam magamra hiszen Jung tanár úr szava számomra nagyon sokat ér es ezek szerint tehetséges vagyok .Az óra többi része ugyanúgy telt mint a többi. Mikor kicsengettek mindenki kivonult a teremből és én sem tettem másképp. Kedvenc helyemre siettem ami a könyvtár egyik kis szegletének bejárata volt. Kevesen tudtak róla mivel ez direkt egy rejtekhely de mivel annyit járok oda így nem volt olyan szeglete amit ne ismertem volna .Elfordítottam a kiszárat majd körülnéztem és bementem. Nem volt túl nagy helyiség de nekem épp elég. Egy kanapé állt közepén, a falak mellett pedig polcok teli az én könyveimmel .Egy pici ablaka volt csupán amin kimászva a tetőre jutok. Néha csak kiülök oda egy pokrócba takarva és bámulok a messzeségbe .De most erre nem volt időm így csak előkerestem a régi angol füzetem és már indultam is a következő órára.
Elég gyorsan el is telt ez a nap így suli után gyorsan hazamentem hogy átöltözzek mielőtt Myung Gukék megyek. A Beaster hotel így is elég elegáns és ott nem lehet megjelenni holmi egyenruhában. Ránéztem az órára ami azt mutatta hogy 5 perc múlva muszáj elindulnom ha el akarom érni a buszt. Addig szépen leültem és vártam mire a telefonom csörgésére lettem figyelmes. Ismeretlen.
- Halo-szóltam határozottan.
- Pandácska!Akkor mikor jösz ?- kérdezte az ismerős hang. Csak nem...
-Jeon Guk.Te mégis honnan tudod a számom??- akadtam ki.
- Hát....ha egyedül vagy egy lezáratlan telefonnal nem olyan nehéz... -nevetett a vonal másik végén.
- Téged nem tanítottak meg arra hogy ne nyúlj más cuccához?
- De!De te úgyse adtad volna meg így muszáj volt-elképesztő hogy mennyire ki tud akasztani de inkább elszámoltam tízig és folytattam.
- Nem fontos!De még egy ilyen húzás és a kimchit szívószállal eszed!
- Jujj most megijedtem!- ironizált-szóval mikor is jösz?-kérdezte mire belém hasított a tudat .A fenébe is!Rohantam ki az ajtón, villámgyors kulcsrazárás és már az utcán szaladtam. Nem hiszem el ...el kell érnem különben vagy gyalog vagy két óra várás .Már befordultam a sarkon mikor láttam hogy a busz elindult. Csudába. Most mi lesz??Ha nem leszek ott időben oda a jó hírem és apa visszaküld dolgozni. Ránéztem a telefonomra mire észrevettem hogy a hívás még mindig folyamatban van.
- Eun Jin minden rendben? -kiabált Jeon Guk a vonal másik végéről. Fülemhez vettem és válaszoltam.
- Persze de viszont csak nagyon későn tudok odamenni mert lekéstem a buszt.
- Hmm és most hol vagy?-kérdezte.
- A Handong utcai buszmegállóban.- dugtam zsebre egyik kezem.
- Jó.-szólt majd letette .Nem tudtam mire vélni ezt. Lehet megsértődött mert később megyek? Nem akartam ott fagyoskodni 2 órán át így hazaindultam. Mikor megfordultam egy fekete kocsi állt meg mellettem majd lassan lehúzta az ablakot. Nagy szemekkel meredtem az illetőre.
- Hát te??....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése